Fűtési szezonban szinte nem múlik el hónap a nélkül, hogy a szénmonoxid (vegyjele CO) - mérgezés áldozatairól ne hallanánk. Óhatatlanul felmerül a kérdés: Vajon mi, és családunk biztonságban vagyunk-e? Megtörténhet ez velünk? Egy-egy pillanatig elgondolkodunk, majd mindez feledésbe merül. Halálos betegségek, balesetek csak mással történhetnek meg. Nézzünk magunkba: mennyit költünk - a kötelezőn kívül - biztosításra? Na jó, egy- egy befektetésesre (adókedvezmény, magas kamat ígérete miatt) még csak-csak rászánjuk magunkat, de ezen felül? Ritka az, aki háromévente úgy 10.000-15.000 Ft-ot költ a biztonságára.
A szénmonoxid-riasztót forgalmazók megmondhatják: egy-egy ilyen halálesetről szóló híradás után kb. 1 hétig van némi érdeklődés a berendezések iránt, aztán a következő katasztrófáig gyakorlatilag semmi.      De mi is ez a szénmonoxid-mérgezés? Hogyan előzhető meg? Mik a tünetei?      Amióta fűtünk, folyamatosan szedi áldozatait a hírhedt "széngáz". A központi fűtés terjedésével, amikor is a fűtőberendezések kikerültek a kazánházakba, számuk jelentősen csökkent. Amióta divatba jöttek a kis helyigényű cirkók, melyek nem igényelnek külön helyiséget, illetve tiszta üzemeltetése miatt nem különítjük el a kazán helyiségét a lakástól, az esetek száma ismét emelkedik. Tehát a cirkók veszélyesek? Nem! Vagy legalábbis az esetek túlnyomó többségében nem. De mitől válhatnak életveszélyessé ezek a készülékek?      Normál esetben a dolog egyszerű. A gáz levegővel keveredik, elég, majd a kéményen keresztül távozik. A füstgáz a kinti levegővel keveredve felhígul, és veszélytelenné válik.       Amikor ebbe a folyamatba hiba csúszik, akkor van baj! Előfordul, hogy a rosszul szerelt kémény, vagy a kémény eldugulása miatt, kerül szénmonoxid a lakótérbe, de legtöbbször az erős szél fújja vissza a füstgázt. Ez utóbbi szinte kivédhetetlen. Nem jelent szinte semmit az, hogy volt már erős szél, és nem okozott problémát, mert a visszaáramlásban jelentős szerepe van annak, pontosan milyen szögből fúj a szél.      A szénmonoxid-mérgezés tünetei nem feltűnőek: fejfájás, szédülés, bágyadtság. Amikorra kezdenének feltűnővé válni a tünetek, rendszerint késő. Az ember cselekvésképtelenné válik. Ha van a közelben fűtőberendezés, legyünk gyanakvóak, főleg, ha a tünetek egyszerre több emberen jelentkeznek! Figyelmeztető jel lehet, ha párásságot, nem erős, de furcsa, szokatlan szagot érzünk. ( a szénmonoxid színtelen, szagtalan, csak a füstgáz egyéb összetevőit van esélyünk észlelni) A legnagyobb biztonságot a megfelelően alkalmazott szénmonoxid-érzékelő jelenti. 
Szén-monoxid, a csendes gyilkos 
A téli hónapokban sokan áldozatul esnek a szén-monoxid mérgezésnek, ezért rendkívül fontos, hogy a közintézményekben és társasházakban egyaránt legyen megbízható szén-monoxid jelző készülék.  Ez a gáz egy csendes gyilkos, hiszen színtelen és szagtalan, a tökéletlen égés termeli, minden széntartalmú, szilárd, folyékony, vagy gáznemű anyag égetésekor. Ilyenek lehetnek a természetes gázok, a kőolaj származékok, a propán-bután, a kőszén vagy esetleg a fa. A szén-monoxid gáz akkor keletkezik, amikor nem áll rendelkezésre elegendő oxigén ezeknek az anyagoknak az égésekor.  A mérgezés tünetei hasonlóak, mint egy megfázás, azonban láz soha nem járul hozzá. Vagyis az embereknek hirtelen fejfájásuk lesz, szaporább lesz a légzés, esetleg szédülés is előfordulhat. A szén-monoxid mérgezés még a bőrön is okozhat elváltozást, ilyenkor élénk pirosra változik a színe.  Számunkra fontos a maximális biztonság! Válasszon minket, hogy a társasházakban, közintézményekben megbízható szén-monoxid jelző rendszer óvja az embereket!
Forduljon hozzánk bizalommal, kollégáink készséggel segítenek Önnek!         
Mire figyeljünk egy szénmonoxid-érzékelő használatánál?      
Megfelelő elhelyezés: Mivel a szénmonoxid fajsúlya közel azonos a levegőével, így azzal kiválóan keveredik, kitüntetett mozgási iránya nincs, a légáramlatok határozzák meg terjedési irányát. Célszerű 1-1,5 m távolságra elhelyezni a fűtőberendezéstől, lehetőség szerint az alvás vagy állandó tartózkodásra szolgáló helyiség irányában, 1,5 -2m magasságban, falsarkoktól minimum 30 cm távolságban.       
Élettartam: Minden érzékelőre megadják annak várható élettartamát. Semmi szín alatt ne bízzunk meg abban az érzékelőben, amely ezt az élettartamot meghaladta! Esetenként még a feltüntetett élettartamnál is szeretnek kissé túlozni a gyártók. Tanács: Írjuk rá pl. alkoholos filccel, meddig használható. (nincs sok esélyünk a javíttatásra: egy külön érzékelőelem rendszerint drágább, mint egy komplett új berendezés.) Biztos ami biztos alapon esetleg megtehetjük, hogy élettartam átfedéssel két érzékelőt vásárolunk.      Vegyük komolyan a jelzést: a szénmonoxidjelző jelzése esetén azonnal menjünk a szabadba, szellőztessünk alaposan! Csak akkor szabad gondolni az érzékelő hibájára, ha az a szabad levegőn még 15 perc múlva is jelzést ad! (volt már, aki meghalt egy jól működő jelzőberendezés mellett, mert kikapcsolta, mondván: "biztosan elromlott"      Szénmonoxid-veszély nem csak fűtőberendezés környékén lehet. Mindannyian jól tudjuk, hogy a robbanómotorok (a benzines fűnyíró sem kivétel) szintén veszélyesek zárt térben, még ha ez nem is mindig tudatosul. Mélygarázsokat már nem is engedélyeznek használatba venni CO érzékelő rendszer nélkül. Itt azért egyszerűbb a védekezés! Ne járassuk zárt térben a motort! Ha valaki úgy érzi, előfordulhat, hogy megfeledkezik erről, lehet, hogy itt is érdemes költeni egy szénmonoxid érzékelőre.      
És végül néhány érdekesség a téma iránt alaposabban érdeklődőknek:
A szénmonoxid-mérgezés hatásmechanizmusa      A szén-monoxid nehéz felismerhetőségéből adódóan- alattomosan fejti ki hatását az emberi szervezetre és tulajdonképpen fulladásos halált okoz. A belélegzett szén-monoxid csökkenti a vér oxigénszállító képességét azáltal, hogy megköti az oxigén szállítását végző hemoglobint. A szén-monoxid kötődése a hemoglobinhoz sokkal nagyobb az oxigén kötődésénél, így már igen kicsi mennyiségű gáz is nagyon veszélyes lehet. A szénmonoxid belélegzésekor szénmonoxid-hemoglobin (COHb) keletkezik, ezzel párhuzamosan az oxigénszállító kapacitás csökken. Így a szervezet lassan megfullad. Sajnos, még enyhe mérgezés esetén is a szervezet regenerálódása hosszú, több órát igénylő folyamat.      
A szénmonoxid élettani hatásai:

     * 1ppm (parts per million, azaz milliomodrész) = 0,0001 térfogat %      A szénmonoxid riasztók jelzései      Az új európai szabvány, az EN50291:2001 alapján az érzékelőknek dózis szerint kell jelzést adni. Annál súlyosabb a mérgezés, minél nagyobb koncentrációjú mérgező gázt és minél hosszabb ideig szívunk be (a szénmonoxid csak lassan ürül ki a szervezetből). Ennek megfelelően a riasztás nem egy adott koncentráció küszöb átlépésekor következik be, hanem a mérgezés nagyságától függ. A készülék ezért a koncentráció mellett figyelembe veszi azt az időt is, amíg ki vagyunk téve a veszélyes gáznak. Ennek megfelelően a szabvány szerinti jelzési szintek a következők:      Riasztási szintek (dózismérés):

• 50 ppm koncentráció esetén 50-90 percen belül
• 100 ppm koncentráció esetén 10-40 percen belül
• 300 ppm koncentráció esetén 3 percen belül

     További erre vonatkozó szabványok: BS7860:1996 (brit), UL2034 (amerikai) (SF350EN, SF340E/F/J      
Az szénmonoxid érzékelők működési elve:      
A szén-monoxid riasztókban, általában kétféle érzékelő fajtát alkalmaznak. Az olcsóbb megoldás a félvezetővel működő érzékelő, amely nagyon érzékeny, gyors és viszonylag hosszú életű, de sajnos nagyobb fogyasztású és nem eléggé szelektív. Azaz minden egyéb dologra érzékeny (pl. füst, klóros felmosó víz, hőmérséklet-, légnyomás-, légnedvesség változás), ezért téves riasztásokat adhat. Ezt a hátrányos tulajdonságát sok kereskedő hibásan előnnyé próbálja változtatni, mondván, hogy a készülék "univerzális", mert nem csak a szén-monoxidot érzékeli, hanem pl. a metánt és a Pb-t is.      A másik korrektebb, de drágább megoldás az elektrokémiai érzékelő, amely szelektív, kis áramfelvételű. Egyedüli hátrányos tulajdonsága az, hogy az élettartama rövidebb.      A háztartásokban egyéb veszélyes gázok is előfordulnak, mint pl. földgáz, propán-bután gáz (elsődleges veszélyük a robbanóképességük), széndioxid ("mustgáz", vegyjele CO2, nem keverendő össze a szénmonoxiddal, mely már kb. századrésznyi koncentrációban is életveszélyt okoz.), stb., de ezek már külön fejezetbe tartoznak.       Az "olvashatóság" érdekében a szénmonoxidról is sok minden információ lemaradt. Ezért kérdéseikre díjmentesen válaszolunk. igazodva konkrét igényeikhez.

Kovács Lajos, szervizmérnök
Signalmik Kft.